Whimsical the Life!

The deficit itself, the word and the underlying reason, emotion. Everyone knows, everyone is experiencing, almost every day. Everyone thinks something bad, bad as it lives, when something or someone is missing him. But when you think the deficit is one of the most honest thing to do. Is very deep, and even if not to mind, even if it diverts the mind, it will still be here. You can not play for ourselves, we can not impose upon ourselves. Actually, the deficit should be happy and enjoy the feeling of lack in the knowledge that there is a why wait, wait, or what everyone is waiting for. You can feel the importance of the other and what will be good to see it again, because if someone is really missing, and not just dobálózik this word, meaning you will have to wait for the future, to relive that again we see and feel, but that does not leave rest of the day every minute ...

“A hiány maga, a szó és a mögötte rejlő értelem, érzelem. Mindenki ismeri, mindenki tapasztalja, szinte nap mint nap. Mindenki valami rossz dologra gondol, rosszként éli meg, mikor hiányzik neki valami vagy valaki. De ha belegondolunk a hiány az egyik legőszintébb dolog. Nagyon mélyről jön, és még ha nem gondol rá az ember, még ha eltereli a gondolatait, akkor is ott van benne. Nem lehet megjátszani magunknak, nem tudjuk magunkra erőltetni. Igazából örülni kellene a hiánynak, és élvezni a hiányérzetet, abban a tudatban, hogy van miért várni, van mire várni vagy kire várni. Érezni hogy fontos a másik és hogy milyen jó lesz majd újra látni, mert ha valaki tényleg hiányzik, és nem csak dobálózik ezzel a szóval, máris van értelme várni a jövőt, hogy újra átéljük, hogy viszont lássuk és érezzük újra azt, ami nem hagy nyugodni a nap minden percében…”